Interaktív térkép
Az interaktív térképről részletes tájékoztatót a Segítünk menüpont alatt találsz.
Útvonalainkat számunkra különleges jelentőséggel bíró történelmi személyekről vagy bányászathoz köthető emlékhelyekről neveztük el.
Azoknak, akik a kirándulós bejáráson gondolkodnak és nem szeretnének egyben 32 vagy 54 kilométert megtenni, készítettünk négy könnyen bejárható kis kört, az interaktív térképen is láthatóak. Mindegyikhez javasolunk egy kezdőpontot.
Reimann-altáró-kör: 13 km Dorog, Reimann Bányászattörténeti Miniverzum
GPS track letöltése
Borokási-táró-kör: 13 km Csolnok, Csolnoki Bányamúzeum
GPS track letöltése
Erzsébet-akna-kör: 12 km Tokod, templom
GPS track letöltése
Tanbánya-kör: 22 km Mogyorósbánya, Művelődési ház
GPS track letöltése
Az érintendő pontok letölthető változatban is a rendelkezésedre állnak. Ha letöltöd akkor a túraalkalmazásodban megjelenik az összes QR-kód helye és leírása.
A lenti két térképet azért mutatjuk meg, hogy áttekintést kapjatok a bejárandó területről. A térképeken szereplő pontok nem a QR-kódok helyeit jelölik. Részletes információt az interaktív térképünkön találtok.
Hantken Miksa-kör:
33 km 1000 méter pozitív szint
Szintidő:
Teljesítménytúrázó: 10 óra
Futó: 6 óra
Kerékpár: 4 óra 30 perc
E-bike: 3 óra
Miért róla neveztük el?
Ahogyan ő a kutatásaival megalapozta a nagyipari szénbányászat lehetőségét a dorogi szénmedencében, úgy a róla elnevezett kör az alapja a térséget feltáró útvonal változatoknak.
Hantken Miksa (Jablonka, 1821. szeptember 26. – Budapest, 1893. június 26.) bányamérnök, az Magyar Tudományos Akadémia tagja. A helyi bányatulajdonos Dorogon kérte fel a vezető főmérnöki állás betöltésére. Kidolgozta a szénmedence földtani ismeretének rendszerét. Komoly eredményeket ért el a szénbányászat fejlesztésében, a termelés növelésében.
Aki ezt választja akkor a szintidőn belüli megérkezéssel egy komoly sportteljesítményt ünnepelhet.
Schmidt Sándor-kör
55 km 1880 pozitív szint
Szintidő:
Teljesítménytúrázó: 15 óra
Futó: 9 óra
Kerékpár: 6 óra
E-bike: 5 óra
Miért róla neveztük el?
A legnagyobbról a legnagyobbat. Schmidt Sándor világról alkotott képe olyan hatással volt településeink arculatára, épített örökségünkre, hogy csodálkozunk miért nem nem szerepel hazánk nagyjai között a neve.
Schmidt Sándor (Felsőbánya, 1882. március 12. – Budapest, 1953. május 31.)
1904-ben szerzett mérnöki oklevelet Selmecbányán, 1905-ben került Dorogra Petrozsényből. 1911-től 28 éven át volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányavállalat dorogi igazgatója.
Igazgatósága alatt újra Dorog lett a szénmedence központja. Az 1915-ben benyújtott, a szénbányászat fejlesztésére vonatkozó terve tartalmazta a munkásság, a tiszti- és mérnöki állomány elhelyezésének megoldását is, a bányászokat és a tisztviselőket centralizáltan, a központi fekvésű, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező Dorogon kívánta letelepíteni. Elképzeléseinek megfelelően 1916-ban egyszerre kezdték meg a Tisztviselőtelep és az Újkolónia építését.
1919-ben nagyközséggé vált a település, a falu lakossága Schmidt igazgatósága alatt 2000 főről 8000 főre növekedett, a korábbi vizenyős völgyet munkástelepek foglalták el a vasút mentén, felépült a legtöbb mai közintézmény - városháza, bányakaszinó (ma könyvtár), két iskola, óvodák, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház, sporttelep, bánya székház (ma Intézmények Háza) - főként Gáthy Zoltán, Mende Valér és Fleischl Róbert tervei alapján. A Tanácsköztársaság idején a dorogi bányászok bújtatták Szamuely Tibor különítményesei elől. 1938-ban Budapestre került, ahol a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgató-helyettese lett. 1945 után szakértőként vett részt a Gellért-hegyi föld alatti víztározó építésénél. 1953-ban az ÁVH letartóztatta „népellenes szervezkedés” koholt vádjával. Két hónap múlva belehalt a kínzásokba, sírhelye ismeretlen.