VI-os akna története

Reimann (I.-es) akna szénvagyonának továbbfejlesztésére az aknától észak- keletre mélyebben fekvő S mezőt tárták fel egyrészt az alapvágat meghosszabbításával, másrészt az altáróból indított III. lejtaknával, kettő között a fatornyos Schallerhoffi légakna biztosította a légvezetést. A szállítás így megtörve, de rentábilisan biztosítható volt de a munkásság beszállítása nem: több mint 100 m-es szintkülönbséget kellett gyalogosan leküzdeni. Az új aknának a bányamező szállítását is meg kellett oldania ezért helyét csak a mező teljes feltárása után jelölték ki. Az akna mélyítése 1930 augusztus 10-én indult, másfél év szünet után 1933 októberében fejeződött be, 1935 június 10-re elkészült a légvezetést szolgáló 220 m mély VII-es akna. 1935-ben indult az új Homokvasút melynek I-es ürítője biztosította VI-os akna homokellátását. A szén szállítására szárnyvágat épült az altáróból, a Dorog- Csolnok közút mellett korszerű fürdő épült amelyet a bejáró táró kötött össze az aknával. A bánya életét sorozatos vízbetörések nehezítették, az első már 1936 december 25-én 8,5 m³/ perccel. Ezt folyó vízben nem sikerült elcementálni ezért 1938-ban az aknák összekötő vágatait gáttal lezárták és az oligocén telepet fejtették és csak 1941-ben térnek vissza a mélyebb szintre. 1942 szeptember 27-én újabb 4,3 8,5 m³/ perces vízbetörés a -113 szinten. 1943 február 3-án a vízbetörés megszűntetésére szolgáló cementálás sikeressége érdekében az aknát tervszerűen víz alá engedik. 1944 január 1-én megkezdik a cementálást majd a víztelenítést de a Dorogon folyó harci cselekmények miatt május 11-én az akna újra víz alá kerül.

A víztelenítésre már az államosítás után, 1946 november 30-án került sor és 1947 február 21-én érték el a -56 m szintet. Rövid időszak telt el termeléssel mert 1949 február 5-én 47,1 m³/ perccel, víztelenítés után 1950 március 4-én 42 m³/perccel az akna ismét elfullad. Az újabb víztelenítés csak 1957 október 12-én indul és következő év január 23-án érnek le a-56 szintre. Ez után az akna életének leghosszabb, termeléssel eltelt tíz éve következett 1962-65 között a legjobb, évi 115-120 ezer t/év teljesítménnyel. 1960 június 21-én egy előfúrásból metán áramlott ki ami belobbant ezért az aknát I. sújtólégveszélyességi osztályba sorolták. A -56 szinti alapvágaton a VIII-as aknában feleslegessé vált Ganz akkumulátoros mozdonyokkal rendezik be a szállítást. 1963 július 1-én VI-os, Tömedék és XXI-es akna összevonásával megalakult a Dorogi Bányaüzem, megszűnéséig ebben a szervezeti keretben üzemelt az akna, melynek termelése már a -160- as szintig hatolt le. 1968 február 15-én a -136 szinti alapvágaton 20-25 m³/ perc vízbetörést kaptak, az akna ismét elfulladt és többé már nem is víztelenítették. Az akna fennállása alatt 2.927.849 t szenet termelt, a legtöbbet 1941-ben, 202.530 t-át. A termelés megszűnése után a vízzel elöntött akna a toronnyal még több mint húsz évig állt az erdőben, a tömedékelésre, a torony és a gépház lebontására csak az 1990-es évek elején került sor. A fürdő épületében ma egy személyszállító cég autóbusz garázsa működik. 1973-ban Csolnokon forgatták Az öreg bánya titka című ifjúsági filmsorozatot, a filmben szerepet kapott VI-os akna tornya is.