VI-os akna története

Reimann (I-es) akna szénvagyonának továbbfejlesztésére az aknától északkeletre lévő, mélyebben fekvő “S“mezőt tárták fel, egyrészt az alapvágat meghosszabbításával, másrészt az altáróból indított III. lejtaknával, a kettő között a fatornyos Schallerhoffi légakna biztosította a légvezetést. A szállítás így megtörve, de rentábilisan biztosítható volt, viszont a munkásság beszállítása nem. Több mint 100 méteres szintkülönbséget kellett gyalogosan leküzdeni.

VI-os akna látképe
VI-os akna látképe

Az új aknának a bányamező szállítását is meg kellett oldania, ezért helyét csak a mező teljes feltárása után jelölték ki. Az akna mélyítése 1930. augusztus 10-én indult, másfél év szünet után 1933 októberében fejeződött be. 1935. június 10-re elkészült a légvezetést szolgáló 220 m mély VII. akna. 1935-ben indult az új “Homokvasút” melynek I-es ürítője biztosította a VI-os akna homokellátását.

Kilátás a VI-os akna tornyától
Kilátás a VI-os akna tornyától

A szén szállítására szárnyvágat épült a Reimann altáróból, a “Dorog- Csolnok közút” mellett pedig korszerű fürdő épült, amelyet a bejáró táró kötött össze az aknával.

A bánya életét sorozatos vízbetörések nehezítették, az első már 1936. december 25-én 8,5 m³/perces hozammal. Ezt folyóvízben nem sikerült cementálni, ezért 1938-ban az aknák összekötő vágatait gáttal lezárták, az oligocén telepet fejtették és csak 1941-ben tértek vissza a mélyebb szintre. 1942. szeptember 27-én újabb 4,3 8,5 m³/ perc hozamú vízbetörés történt a -113-as szinten. 1943. február 3-án a vízbetörés megszűntetésére szolgáló cementálás sikeressége érdekében, az aknát tervszerűen víz alá engedték. 1944. január 1-jén megkezdték a cementálást majd a víztelenítést, de a Dorogon folyó harci cselekmények miatt május 11-én az akna újra víz alá került. A víztelenítésre már az államosítás után, 1946. november 30-án került sor és 1947. február 21-én érték el a -56 méteres szintet.

Rövid időszak telt el termeléssel, mert 1949. február 5-én 47,1 m³/perc víztelenítés után 1950. március 4-én 42 m³/ perc hozamú vízbetöréssel az akna ismét elfulladt. Az újabb víztelenítés csak 1957. október 12-én indult és következő év január 23-án értek le a -56 méteres szintre. Ez után az akna életének leghosszabb, termeléssel eltelt tíz éve következett, ezen belül 1962-65 között a termelés évi 115-120 ezer tonna volt. 1960. június 21-én egy előfúrásból metán áramlott ki, ami belobbant ezért az aknát I. sújtólégveszélyességi osztályba sorolták. A -56 alapvágaton a VIII-as aknában feleslegessé vált Ganz akkumulátoros mozdonyokkal rendezték be a szállítást.

1963. július 1-jén a VI-os, Tömedék és XXI-es akna összevonásával megalakult a Dorogi Bányaüzem, megszűnéséig ebben a szervezeti keretben üzemelt az akna, amelynek termelése már a -160-as szintig hatolt le.1968. február 15-én a -136-os szinti alapvágaton 20-25 m³/ perc hozamú vízbetörést kaptak, az akna ismét elfulladt és többé már nem is víztelenítették. Az akna fennállása alatt 2.927.849 tonna szenet termelt, a legtöbbet 1941-ben, 202 530 tonnát. A termelés megszűnése után a vízzel elöntött akna a toronnyal még több mint húsz évig állt az erdőben, tömedékelésére, a torony és a gépház lebontására csak az 1990-es évek elején került sor.

Az akna szállítógépe
Az akna szállítógépe

A fürdő épületében ma egy személyszállító cég autóbusz garázsa működik.

Az akna fürdője
Az akna fürdője

1973-ban Csolnokon forgatták „Az öreg bánya titka” című ifjúsági filmsorozatot, a filmben szerepet kapott VI. akna tornya is.

Szöveg: Molnár Márk

Fotók: Pick József gyűjteményéből, kisvasut.hu