Schmidt Sándor-kör és Schmidt Sándor-kör fordított bejárás

55 km, 1880 pozitív szint

GPX track letöltése

A track tartalmazza az útvonalat, valamint a QR kódok pozícióját. A Locus és a Természetjáró appok beolvassák és megjelenítik az útvonalat és az ellenőrző pontok helyét is. A Garmin Connect csak az útvonalat jeleníti meg.

Szintidő:

Teljesítménytúrázó: 15 óra
Futó: 9 óra
Kerékpár: 6 óra
E-bike: 5 óra

Kezdő és végpont:

A kör a dorogi Reimann Bányászattörténeti Miniverzum alsó bejáratától indul és ide is érkezik. A területen jó tömegközlekedési kapcsolat, kényelmes parkolási lehetőség, valamint a közelben több büfé, falatozó, kávézó vár.

Díjazás, éremátadás:

Részletes információ itt.

A kör jellemzői:

Normál irány:

Az első pontok sorrendje:

Reimann Bányaszattörténeti Miniverzum - VIII-as akna emlékműve - VI-os akna emlékműve...stb.

Első részében /Dorog-Tokod 24 km/ sok az ellenőrző pont. Dorog, Csolnok, Tokod településeket érinted. Rövid, helyenként meredek emelkedők, lejtők jellemzik ezt a részt. Folyamatos figyelmet igényel a tájékozódás a sok jelöletlen út miatt.

A második részben /Tokod-Tokod 20 km/ kevés az ellenőrzőpont. Tokod-Mogyorósbánya-Bajót-Péliföldszentkereszt településeket látogatod meg. Izmos emelkedők és meredek lejtők várnak. Ezen a részen majdnem végig jelölt utakon haladsz.

A harmadik részben /Tokod-Dorog 10 km/ kevés az ellenőrzőpont. Tokod-Csolnok-Dorog településeken túrázol. Tokodtól Csolnokig szinte végig emelkedik az út, a Cigány-völgy a bedőlt fák miatt néhol nehezen járható. Jelölt rész a Csolnokról Dorogra vezető kéktúra útvonal.

Fordított bejárás:

Az első pontok sorrendje:

Reimann Bányaszattörténeti Miniverzum - Miklós-akna emlékműve - Csolnok, vadaspark…stb.


Tekintettel arra, hogy a több ellenőrző pont az utolsó 15 kilométerre esik lehetőséget ad arra, hogy ne kelljen a jó menettempót megtörni. Fáradtabban viszont talán jobban esik egy-egy ellenőrzőpont pihenője.

Miért róla neveztük el?

A legnagyobbról a legnagyobbat. Schmidt Sándor világról alkotott képe olyan hatással volt településeink arculatára, épített örökségünkre, hogy csodálkozunk miért nem szerepel hazánk nagyjai között a neve.

Schmidt Sándor (Felsőbánya, 1882. március 12. – Budapest, 1953. május 31.)

1904-ben szerzett mérnöki oklevelet Selmecbányán, 1905-ben került Dorogra Petrozsényből. 1911-től 28 éven át volt a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányavállalat dorogi igazgatója.

Igazgatósága alatt újra Dorog lett a szénmedence központja. Az 1915-ben benyújtott, a szénbányászat fejlesztésére vonatkozó terve tartalmazta a munkásság, a tiszti- és mérnöki állomány elhelyezésének megoldását is, a bányászokat és a tisztviselőket centralizáltan, a központi fekvésű, jó közlekedési kapcsolatokkal rendelkező Dorogon kívánta letelepíteni. Elképzeléseinek megfelelően 1916-ban egyszerre kezdték meg a Tisztviselőtelep és az Újkolónia építését.

1919-ben nagyközséggé vált a település, a falu lakossága Schmidt igazgatósága alatt 2000 főről 8000 főre növekedett, a korábbi vizenyős völgyet munkástelepek foglalták el a vasút mentén, felépült a legtöbb mai közintézmény - városháza, bányakaszinó (ma könyvtár), két iskola, óvodák, bányafürdő, két templom, művelődési ház, kórház, sporttelep, bánya székház (ma Intézmények Háza) - főként Gáthy Zoltán, Mende Valér és Fleischl Róbert tervei alapján. A Tanácsköztársaság idején a dorogi bányászok bújtatták Szamuely Tibor különítményesei elől. 1938-ban Budapestre került, ahol a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. vezérigazgató-helyettese lett. 1945 után szakértőként vett részt a Gellért-hegyi föld alatti víztározó építésénél. 1953-ban az ÁVH letartóztatta „népellenes szervezkedés” koholt vádjával. Két hónap múlva belehalt a kínzásokba, sírhelye ismeretlen.