Erzsébet-akna
1893-ban kezdték a falazott Kör-akna építését.
Az Új-akna sorsából okulva a mélyítéssel megálltak, 4,5 mᶾ teljesítményű szivattyút szereltek fel és légaknát mélyítettek a Kör-aknától vasajtóval elválasztva, hogy vízbetörés esetén függetlenek maradjanak. 1898. április 23-án elérték az eocén telepet, de másnap 24 mᶾ/perces vízbetörést kaptak, az akna így elfulladt.
10 év fáradtágos munkája, a Tokodon felépített modern munkástelep, az építéshez nyitott kisebb bányák, mind odavesztek egyetlen vagon szén termelése nélkül. Csak a gőzhajtású Regnier-szivattyú értéke 60 vagon szén árát tette ki…. Mintha ma felépülne egy autógyár teljesen felszerelve és egyetlen autót sem gyártana le, akkora beruházás vált semmissé. A bányánál 19 évig minden szünetelt, mivel az aknaszáj a víznívó alatt volt, a víz ez idő alatt folyamatosan folyt a kivezető csövön. Az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya Rt. tulajdonába került üzemben 1917-ben kezdtek a vízelzáráshoz, a Kör-aknába 8 méter vastag cementdugót készítettek Schmidt Sándor vezetésével.
Erzsébet-aknák víztelenítése is folyt, többszöri elfulladás után 1936-ban értek el sikert és megkezdték a mezők feltárását. Több mint 40 év munka után napvilágra jött az első csille szén. 1942 július 31-én 51 áldozatot követelő sújtólégrobbanás történt. 1944-ben a háború következtében az áramszolgáltatás megszűnt, az aknák ismét elfulladtak, a víztelenítés ismét többször sikertelen volt, a termelés végül 1946-ban folytatódott. 1961-ben az aknát 15 mᶾ/perc hozamú vízbetörés miatt feladták és elhatározták rekonstrukcióját. A vízelzárási munkák közben a gőzüzemű szállítógépeket villamos üzeműre cserélték, új műhelyek épültek, Erzsébet-aknába újból súlyos milliókat fektettek be, mai értéken egy kisebb gyárra valót.
A termelés 1967-ben indult újra a sikeres vízelzárási és víztelenítési munkák után, közben még zajlottak a rekonstrukciós munkálatok. 1971-ben több kisebb vízbetörés következtében az emelt vízmennyiség rohamosan emelkedett. Július 10-én egy addig száraz vágatban csepegő víz jelent meg majd rohamosan 50 mᶾ/ percre emelkedett. 12-én a vízmennyiség meghaladta a főszivattyúkamra kapacitását, a szivattyúkat a külszínről lekapcsolták. Az Erzsébet-aknába befektetett gigantikus összegek, mai értéken milliárdok ismét semmivé váltak.
Források:
Schmidt Sándor: Az esztergomi szénmedence bányászatának ismertetése. (Salgótarjáni Kőszénbánya Rt., 1932)
Székely Lajos: Az esztergomi szénmedence bányászatának fejlődése. (Műszaki Könyvkiadó, 1960)
Tóth Tibor: Szénbányászat a dorogi medencében 1781—1981. (Dorogi Szénbányák Vállalat, 1981)
Ladányi András: A Dorogi Szénbányák Vállalat története 1981-2004. (Dorogi Szénmedence Kultúrájáért Alapítvány, 2010)
Szerző: Molnár Márk kisvasut.hu
Fotók: Pick József, Solymár Judith gyűjteményéből, valamint a kisvasut.hu oldalról.